Tömeg

A beteg édesanyámat indultam meglátogatni. Utam a Sztálin-tér felé vezetett.
Nem értettem, mit keres ott az a rengeteg ember. Káosz van az utcákon, ők meg ott tömörültek és pusmogtak valamiről. Csak részleteket hallottam: "Sztálin", "Romboljuk le”, "A szobrot". Felnéztem egy pillanatra, csak annyit láttam, hogy néhány fiatal áll a Sztálin szobor pódiumán. Abban a pillanatban mászott fel egy férfi valami nagy eszközzel. Láttam már olyat. A férjem a gépiparban dolgozik, ő mutatta egyszer... Egy lángvágó! Tényleg le akarják dönteni a Sztálin szobrot – gondoltam hitetlenkedve.
Pár napja volt egy ilyen követelés, hogy szereljék le, és állítsák a helyére a ’48-49-es forradalom emlékszobrát, de azt a felsőbb hatóság tette volna. Erről pusmogtak az emberek.
Nem volt időm tovább bámészkodni, hiszen sietnem kellett édesanyámhoz.

- Juhász Anna